Őszi Bajnokság rájátszás és Mohikán Kupa 2. forduló

Döntőbe jutott: Rásonyi Tamás és Tóth Szabolcs

Az e heti mohikán: Nagy Róbert

8 + 10 induló

Az alapszakasz első négy helyen végzett játékosának mindegyike vereséget szenvedett az 5-8. helyezettektől. A második fordulóban tehát a felsőház alsóháza mérkőzött meg a döntőbe jutásért, az előző forduló vesztesei pedig a kisdöntőbe kerülésért csaptak össze. Mindeközben folytak a Mohikán Kupa hétpontos meccsei.

 

 

 

Tóth Szabolcs a tőle megszokott szerénységgel emlékezett vissza a Tuzsonnal játszott meccs előtti érzéseire: „Azzal, hogy négy közé jutottam, úgy éreztem, már elégedett lehetek. Rita jó játékos, még azt is megkockáztatom, hogy jobb játékos nálam. Arra figyeltem, hogy kihozzam magamból a maximumot. Örülök, hogy én nyertem, de fel voltam készülve a vereségre.”

 

^{Tóth Szabolcs}

 

Tuzson a meccs első felében vezetett 8-5-re is, de Tóth behozta őt, 9-8-ról pedig fordított, és nem engedett át több győzelmet ellenfelének. „Az egész meccsen éreztem, hogy nem állok a helyzet magaslatán. Tudtam, hogy nem az én játékomat játsszuk és a szerencse sem szegődött mellém. Szabolcs megérdemelten győzött” – sommázta az elvesztett elődöntőt Tuzson.

 

 

A főfutam másik eldődöntőjében két olyan játékos csapott össze, akik fordulatos és kemény küzdelemben jutottak tovább, mindketten embert próbáló ellenfél ellen. Nem csoda tehát, ha úgy érezték, mindenképpen győzniük kell. Koncentráltan és bizakodón rázták meg kockavető poharaikat az első dobás előtt.

 

„Egy pillanatra megijedtem, hogy pincérünk nem a szokásos 13-as sorszámot osztotta nekem érkezéskor, de gyorsan túltettem magam rajta, nem vagyok babonás. Sokkal inkább ellenfelemre koncentráltam. Nem féltem tőle, hiszen nagyon jó ellene a mérlegem, és bíztam a játékomban is. Egyedüliként jutottam hiányzással a döntőbe, amit nem gondolok véletlennek: Pardubice óta sokat fejlődött a játékom” – nyilatkozott a GNU-tól a mai napig idegenkedő Gabányi a Gammon.hu kérdésére.

 

^{Rásonyi Tamás}

 

Megkértük Rásonyit is, aki végül meggyőző 15-7-es győzelmet aratott, mondja el, miként látta a mérkőzést. „A látszat csal, a nagy pontkülönbség ellenére egyáltalán nem nevezném könnyű meccsnek a Dorka elleni találkozót. Az eleje szoros voltt, 6-4-es hátrányból kértem cigaretta szünetet, visszatérve újabb vesztes partit játszottam. 7-4-nél aztán nyertem egy megduplázott gammont és átvettem a vezetést. Egyikünk sem gondolta, hogy az ezt követő parti lesz a kulcsmomentum. Dorka teljes joggal elfogadott egy kockát, a végjátékban egy bábuja a sorompón maradt, a GNU szerint mintegy 5%-a volt a gammon-vereségre. Szinte rosszul esett, hogy nem bírt visszaérni, míg én a duplákkal kipakoltam. 12-7 lett, Dorka pedig összeomlott. Szusszanásnyi szünet nélkül játszottunk a befejezésig. Dorka kockáztatott, de a dobókockák ezután sem fordultak ellenem.”

 

 

Komoly küzdelem volt a vigaszágon is. „Örültem, amikor az első fordulóban Ritát kaptam ellenfelemnek, mert tőle kevésbé tartottam, mint Zsuzsitól” – fedi fel preferenciáit Kenéz, aki végül Tuzsontól kapott ki és Veszeli ellen hozott pontot. „Jó az állóképességem, bíztam benne, hogy Zsuzsi elfárad a végére. Azt hiszem így is lett” – nevezi meg tömören győzelme okát az alapszakasz első helyét megszerző játékos. „Hosszú meccs volt, 17 partit játszottunk, nagyon kifáradtam a végére” – igazolódik Kenéz sejtése a Veszeli lány összegzése alapján. „Szoros meccs volt, végig fej-fej mellett haladtunk. 13-13-nál úgy éreztem, megnyerhetem a meccset, de ekkor Attilának blitz-lehetősége támadt és nem hibázott.Tehetetlen voltam a végén” – komorul el egy pillanatra Zsuzsi arca, éppen csak annyi időre, míg eszébe nem jut, hogy a másnapi szigorlatának eredményét nem befolyásolta a bajnokin való részvétel.

 

Bognár és Tardos, akik az első forduló előtt a torna megnyerésének reális esélyével álltak rajthoz, meccsükről csak tömören nyilatkoztak. „Ezúttal felkészült voltam, kiegyenlítettnek éreztem a mérkőzést, de a kulcspillanatokban jobban jött a kocka Ádámnak” – vázolja Bognár az erőviszonyokat. Tardos sem mond ellent Bognárnak: „Az elején kézben tartottam a meccset, a végén pedig csak attól féltem, nehogy megismétlődjön a múlt heti eset, hogy előnyből nem tudok nyerni.”

 

^{egy mohikán}

 

Körvonalazódni látszanak a Mohikánok esélyei is. Nagy, ha az e heti fordulóban nyújtott teljesítményét megismétli, és megnyeri a harmadik fordulót, akkor menthetetlenül ő lesz az Utolsó Mohikán, de két győzelemmel is jók az esélyei, mivel a második helyezett több Buchholzot kap a fordulógyőztesnél. Ha tehát Nagy az első két fordulóját hozza, akkor mindegy mit csinál a döntőben, megnyeri a Mohikánt (ebben az esetben csak Ács ellen lehetnek gondjai, aki 10 Buchholz-cal áll).

 

A győzelemre matematikai esélyük a három pontosoknak is van, ám ehhez szükségük van Nagy, Ács, Veszeli, Farkas és Török együttes rossz teljesítményére is, reálisan tehát több résztvevőre. Az aspiránsok köre így a 4 pontosokra szűkül (Ács, Veszeli, Farkas, Török), akiknek nyerniük kell úgy, hogy nem Nagy Róberttel játsszák a döntőt.

 

 

 

 

December 19-én pénteken tartanánk az Őszi Bajnokság gálaestjét. A díjkiosztó ünnepség mellett örömkönnyeket csorgatnánk a GammonHu 1 éves és Tardos Ádám 29 éves fennállása apropójából, ennénk és innánk az Oregánóban, majd látogatást tennénk mondjuk a Ladinóban. De ez már csak rajtunk múlik. Lényeg, hogy a pénteket el ne feledjétek.

 

 

Az Őszi Bajnokság elődöntői:

 

főfutam
Tuzson Rita	Tóth Szabolcs	9-15
Gabányi Dorka	Rásonyi Tamás	7-15
vigaszfutam
Kenéz Attila	Veszeli Zsuzsa	15-13
Bognár Dávid	Tardos Ádám	12-15

   

 

A Mohikán Kupa e heti eredményei:

 

hely	név	pont	Buchholz	gy-v	ranglista pont
1	Nagy Róbert	3	3	3-0	12
2	Török Dezső	3	1	2-0	8
3	Ács András	2	5	2-1	8
4	Veszeli Kata	2	2	2-1	8
4	Farkas Ádám	2	2	2-1	8
6	Varga Gusztáv	1	5	1-2	4
6	Braun Zoltán	1	5	1-2	4
6	Nemes János	1	5	1-2	4
9	Hübel Péter	0	5	0-3	1
10	Csécsi László	0	2	0-2	1