Hajnali hármat ütött az óra a Double Five Club-ban, a 100 £-os Summer Jackpot éppen véget ért, amikor csöngettek. Ki lehet ilyenkor? – kérdezte George, a klub tulajdonosa, miközben a kaputelefonhoz ment. Néhány perc múlva napbarnított alak jelent meg a füstös szobában. Ben Ahmed Farooq volt az, akinek magának is egy Havana-szivar füstölt a szájában.

Farooq herceg, Fahd király távoli unokaöccse, alkalmi, de szívesen látott vendég volt a Double Five-ban, leginkább sajátos duplázási szokásai miatt. Előszeretettel mondott beavert olyan helyzetekben, amikor passzolnia kellett volna és nagy kedvvel duplázott meg olyan állásokat, amikre egyértelműen beavert kellett mondani. Alkalmanként öt és tízezer font közötti összeget hagyott ott a klubban.

Ezúttal néhány órája volt csak, a gépe reggel fél nyolckor indult a Heathrow-ról Katarba. Természetesen azonnal helyet kapott a Rick, Dale, Jim, Mark, Derek és jómagam alkotta chouette-ben, és mint köztiszteletben álló vendég, engedtük neki, hogy boxként kezdjen. Az első játék végállásában a következő helyzet adódott.

_{Farooq herceg}

^Csapat

Farooq herceg, akinek ismeretei a kiszállási helyzetekről mindig is hézagosnak volt mondható, visszaduplázott 8-szoros tétre. A Csapat rövid megbeszélés után úgy döntött, hogy beavert mond. A herceg 5-3-at dobott, mi pedig egy dupla ötössel megnyertük a játékot, 16 pontos bevétellel indítva a jónak ígérkező estét. Szerencsés dobás volt - mondta a herceg, egyértelműen én voltam az esélyes.

Játsszuk le propozícióban, javasoltam mohón, arra gondolva, hogy ez volna a herceg kifosztásának leghatékonyabb módja, hiszen az uralkodói rokonnak reggel öt óráig volt csak ideje.

Nagyszerű gondolat – válaszolta. Ugyanebből az állásból, 30 fontos tétért és én minden alkalommal visszaduplázom nyolcszoros tétre.

Mind a hatan örömmel fogadtuk el az ajánlatot és mondtuk be a beavert amikor amikor a herceg a 8-asra fordította a kockát. Ám lassan azon kaptuk magunkat, hogy veszteségeink egyre csak növekednek: a herceg minden alkalommal visszaduplázott ránk és minden alkalommal megnyerte a partit. Már néhány száz pont lemaradásban voltunk, amikor a következő játék alakult ki. A herceg 2-1-et dobott, mi pedig visszaküldtünk egy 32-es kockát.

_{Farooq herceg}

_Csapat

A herceg elfogadta, bemondta a beavert, mi pedig 5-2-t dobtunk és 5/0, 4/2-t játszottunk. A herceg ezt tragikus dobásnak minősítette és  küldte felénk a 128-szoros tétet úgy, hogy George az extra felszereléseket tartalmazó szekrényhez sietett és újabb kockát helyezett el a táblán. Természetesen beaver mellett fogadtuk el, és bíztunk benne, hogy eddigi veszteségeinket majd ezúton visszanyerjük. A herceg is 5-2-t dobott és ugyanúgy lépett mint mi.

Egyértelmű duplázás és el kell passzolni, mondta Jim, mi pedig egyetértettünk és ment is a kocka. A herceg azonban nem passzolt, mi több, beaverrel válaszolt, a tét tehát 1024-re ugrott. Az állás ekkor a következő volt.

_{Farooq herceg}

^Csapat

4-1-et dobtunk: a négyest levittem, a kettesen álló bábut megtoltam. Nem lenne jobb az ötössel lépni az egyest? – kérdezte Romolo, aki tét nélkül követte a játékot.

Ugyanaz – felelte Mark. Mindenki egyetértett én pedig felvettem a kockát.

A herceg kezdett izgalomba jönni, borzasztóan élvezte az elfajuló tétnövekedést. Rövid gondolkozás után 2048-ra emelte a tétet.

Mindenki cigarettára gyújtott – azok is, akik sosem dohányoztak azelőtt.

Még mindig beaver - szólalt meg végül Rick.

Túl magasan járunk – motyogta Derek idegesen.

A tét nem számít, mondta Dale. Ha egy állás beaver, akkor az beaver.

Lassan és óvatosan nyúltam a kockáért. A tét 4096-szoros volt. A herceg megrázta a dobókockáit és dupla hatost dobott, de az egyik hatos az ászponton álló bábun állt meg. Fojtott sóhaj tört fel belőlünk, Farooq pedig a legnagyobb közönnyel vette fel a kockát és dobott újra. 3-1. Levett egyet a négyes pontról.

_{Farooq herceg}

^Csapat

Elkaptuk - gondoltam, és máris felajánlottam a 8192-es tétet. Nos, ezt a játékot már nem fogom feladni, jöjjön a kivégzés – felelte a herceg villogó szemmel és a maga oldalára tette a duplázó kockát.

Összerezzentünk. Biztos vagyok benne, hogy mindenki jobban örült volna, ha ezt az utolsó emelést elpasszolja, noha tudtuk, hogy technikailag rossz elfogadás volt. Dobtam és az egyik kocka kettes lett, a másik pedig végtelennek tűnő időn keresztül pörgött a táblán, mígnem megállt a négyesen. Halálos csönd volt. Bárcsak hallgattunk volna Romolóra.

A herceg alig várt mielőtt visszaküldte a tétkockát 16384-es értéken.

Állapodjunk meg - javasoltam. Tudjuk a várható események valószínűségi értékeit. 17 dobással vesztesz, 19-cel nyersz. Felajánlunk 910 pontot.

Mindenki egyetértett, leszámítva a herceget. Mindig veszítek ebben a klubban – mondta. Most itt a nagy lehetőség. Dobni szeretnék.

Szomorúan elvettük a kockát, Farooq herceg pedig 5-3-at dobott és felírta neve alá a szkórlapra: +16384.

Ez nem akármilyen játék volt, próbálta oldani a feszültséget a herceg, de mi még mindig sokkos állapotban voltunk és nem igazán hallottuk, ami körülöttünk történik. Kábult állapotban folytattuk a propozíciót, a herceg szerencséje pedig tovább tartott, és reggel öt órakor, amikor érte küldték az autót, már húszezer pontnál járt. Távozása előtt átnyújtott egy kártyát George-nak a Bank of Dubai bankszámlájának adataival.

Ha összejött a pénz, ide küldjétek el. Nem baj, ha várnom kell rá pár hetet - mondta és otthagyta a letaglózott társaságot. A herceg a 83 lejátszásból 80-at nyert meg - jegyezte meg Diana szolgálatkészen. Ehhez már senkinek sem volt mit hozzátennie.