Spanyol oktatás
Spanyol magánórák kezdő szinttől a középfokú nyelvvizsga előkészítőig.



Gammon.hu on Facebook

Follow gammonhu on Twitter
Mikor duplázzunk meccsjátékban?

A duplázás megajánlásáról mindig nehezebb dönteni, mint az elfogadásról vagy a passzról.

A korábbi cikkek alapján már tudjuk, hogy nem éri meg azonnal duplázni, mihelyt előnyhöz jutottunk. A helyes duplázásnak az előny megszerzésén kívül további két feltétele is van. Először is a duplázásból származó előnynek nagyobbnak kell lennie, mint a hátránynak, mely abból származik, hogy ellenfelünk fogja birtokolni a kockát. Másodszor pedig a piacvesztés fenyegetése szükséges ahhoz, hogy elfordítsuk a kockát.

Elméletileg a duplázás legjobb időpontja a duplázási ablak teteje, vagyis az ellenfél elfogadási pontja. Mivel azonban ilyen helyzet nemigen fordul elő a valóságban, szinte minden esetben, amikor elég közel vagyunk ehhez a ponthoz, vagyis amikor félelmünk a piacvesztéstől elég nagy, érdemes duplázni. De mit jelent az, hogy „elég”?

Ezt alapvetően két tényező határozza meg. Az egyik a meccsállásból fakad, a másik pedig a pozíció jellegéből.

Az egyik szempont tehát, mely segítségünkre lehet a duplázási döntés meghozatalában az, hogy a meccshelyzet függvényében milyen ára van a túl korai vagy túl késői duplázásnak. Minden alkalommal, amikor az elfogadási pont alatt duplázunk, ellenfelünknek adjuk a kockabirtoklás jogát. Ha viszont túl későn duplázunk, veszteséget szenvedünk el, hiszen ha az ellenfél passzol, elbukjuk az előnyünkből származó nyereséget.

A korai/késői duplázás árára a korán és a későn meghozott kockadöntésekkor elszenvedett egyenlegvesztések arányából következtethetünk. Amikor ez az arány alacsony, hajlamosabbak vagyunk inkább korán duplázni, nehogy elveszítsük a piacot. Míg ha ez a szám magas, inkább vállalunk kockázatot, hogy még közelebb kerüljünk az ideális ponthoz. Az alábbi táblázat a korai/késői duplázás árát mutatja eltérő meccshelyzetekben.

ssssssssssssssssss

ellenfél →
játékos ↓

2-re 3-ra 4-re 5-re 6-ra 7-re 8-ra 9-re 10-re
2-re 0,0 0,6 1,1 1,2 1,1 1,5 1,7 1,6 1,3
3-ra 0,2 0,7 1,0 0,9 0,9 1,0 1,2 1,1 1,0
4-re 0,3 0,6 0,9 0,8 0,8 0,9 1,0 1,0 0,9
5-re 0,3 0,4 0,6 0,6 0,6 0,7 0,8 0,8 0,8
6-ra 0,2 0,3 0,5 0,5 0,5 0,6 0,7 0,7 0,7
7-re 0,3 0,3 0,4 0,4 0,5 0,5 0,6 0,6 0,7
8-ra 0,3 0,3 0,4 0,4 0,4 0,5 0,5 0,6 0,6
9-re 0,3 0,3 0,3 0,3 0,4 0,4 0,5 0,5 0,6
10-re 0,2 0,3 0,3 0,3 0,4 0,4 0,5 0,5 0,5

A másik fő szempont (és ez persze a pénzjátékra is igaz) az adott helyzet változékonysága. A kérdés ilyenkor az, milyen valószínűséggel leszünk piacvesztők a következő dobásváltásig, és milyen fokú piacvesztésre számíthatunk.

A fenti állásnál változékonyabb állás nem nagyon képzelhető el. Fekete dob és véget ér a parti. Ez azt jelenti, hogy vagy maximálisan piacvesztő lesz vagy elveszíti a partit. Győzelmi esélye 52,8%, a nagy változékonyság miatt, mivel ő az esélyes, mégis dupláznia kell.

A második állás éppen ellenkezőleg, szemernyi változékonyságot nem mutat. Egyszerűen nincs az a dobás, amely Fekete győzelmi esélyét megváltoztatná. Semmi oka most dupláznia.

Bár a változékonyság a backgammon egyik legnehezebben mérhető fogalma (játék közben csak kivételes esetekben számolható), az egyik legfontosabb is, annak ellenére, hogy legtöbbször csak szubjektíven állapítható meg a változékonyság mértéke.