Versenylebonyolítások

Valamennyi lebonyolítási rendszer legfőbb törekvése, hogy győztest (győzteseket) hirdessen olyan módon, hogy a győztes a legjobb teljesítményt nyújtó játékosok közül kerüljön ki, lehetőleg úgy, hogy a legjobbak megmérkőznek egymással.

Az alábbiakban a három legfőbb lebonyolítási rendszert (kieséses, kör- és svájci versenyformák) ismertetjük a fenti szempontok és a backgammon szemszögéből.

Kieséses rendszer

Eliminációs vagy kieséses rendszereknek hívjuk az olyan versenylebonyolításokat, melyekben minden körben a játékosok fele kiesik a versenyből. Az ilyen rendszerekben a lehető legkevesebb fordulóban egyértelműen meghatározható a verseny győztese, igaz, azon az áron, hogy az indulók nagy részének néhány forduló után mindenképpen véget ér a játék. További hátrány, hogy elég egyetlen szerencsétlen meccs, vagy egy átmeneti rossz teljesítmény, és az addigi akár kiváló teljesítmény is kárba vész.

Erőnyerés

Amennyiben egy egyenesági kieséses versenyen az indulók száma nem pontosan kettő valahanyadik hatványa, úgy az első fordulóban nem minden játékosnak jut ellenfél. Ilyen esetben az indulók egy része az első fordulóból játék nélkül jut tovább. Az első fordulóban ellenfél nélkül maradt játékos(oka)t erőnyerő(k)nek nevezzük.

Párosítás

Az első forduló párosítása lehet véletlenszerű, de a játékosok korábbi teljesítményük alapján irányított módon is párba állíthatók, elkerülendő, hogy a legjobb minősítéssel bíró játékosok a korai fordulókban kiejtsék egymást, és/vagy biztosítandó, hogy a két legmagasabb minősítésű játékos csak a döntőben találkozzék.

Ilyen irányított párosítás lehet, ha az első az utolsó helyezettel, a második az utolsó előttivel stb. játszik, úgy hogy az első és a második helyezettek külön ágra kerülnek – ez utóbbit kiemelésnek nevezzük.

Fordulók

Az egyenes kieséses versenyek fordulóinak száma a résztvevők kettes alapú logaritmusával egyezik meg (vagyis 4 résztvevővel kettő, 5-8 résztvevővel három, 9-16 résztvevővel négy stb. forduló alatt ér véget a verseny).

Az utolsó fordulót döntőnek, az utolsó előttit elődöntőnek, az azt megelőzőt negyeddöntőnek, nyolcaddöntőnek stb. nevezzük.

Variánsok kieséses rendszerre:

Kiütéses rendszer: A játékos aki meccset veszít kiesik a versenyből. Az első négy hely bronzmeccs segítségével meghatározható.

Vigaszfutamos rendszer: Minden játékosnak biztosít két meccset. Az első meccsét elveszítő játékos vigaszfutamban folytatja a versenyt. A főágra nem kerülhet vissza, lényegében egy új versenyen vesz részt. A vigaszági győztes összesítésben a főági második helyezettel megegyezően egy vereséggel végez, míg a vigaszági második hely a főági bronzmeccs győztesével azonos 2 vereséget jelent. A hatodik helyezett a főág negyedik helyén befutó játékos.

Vigaszágas verseny: Minden játékosnak biztosít legalább két meccset úgy, hogy egy vereséggel a verseny még megnyerhető. A főági döntős kivételével a verseny egy adott pontján mindenki vigaszágra kerül. A vigaszágon szerzett vereség a versenyből való kiesést jelenti, míg a vigaszág győztese a főág győztesével döntőt játszik. A folyamatos kiesések miatt a vigaszági fordulók száma magasabb a főáginál, a vigaszág megnyerése tehát, minél korábban került vigaszágra a játékos, annál inkább, nehezebb. Bronz-helyen végez a vigaszági döntő vesztese.

Körverseny (Round Robin)

Minden játékos játszik minden játékossal. A győzelemért 1 pont jár, a vesztes nem kap pontot. A verseny győztese a legtöbb pontot gyűjtő versenyző. Holtverseny esetén az egymás elleni eredmény számít, többes holtverseny esetén Berger-pontok alapján határozandó meg a sorrend. Ha minden kötél szakad, 1 pontos mini-körversenyek segítségével  hozható döntés.

Berger-pontok: a legyőzött ellenfelek pontszámának összege.

A körversenyeknél a szerencse és az alkalmi rossz teljesítmények szerepe minimális, a végeredményben látható sorrend pedig valódi erőviszonyokat tükröz, a svájci rendszerrel ellentétben, a középmezőnyben is. A körverseny hátránya nagyobb létszám esetén annak hossza: a szükséges fordulók száma egy híján megegyezik a résztvevők számával, a győzelemre esélytelen játékosok pedig motivációt veszíthetnek további versenyzéshez.

Svájci rendszer

Svájci jellegű versenylebonyolítást 1895-ben egy zurich-i sakkversenyen használták először, innen az elnevezés. Svájci rendszerűnek nevezzük az olyan nem kieséses- és nem körverseny jellegű lebonyolításokat, melyekben minden fordulóban a verseny során addig azonosan (vagy közel azonosan) teljesítő játékosok kerülnek szembe egymással.

A svájci rendszerű versenyek egyfajta átmenetet képeznek a kieséses és a körversenyek között, jól alkalmazhatók körversenyek helyett nagy számú résztvevő esetén és kieséses versenyek helyett, ha a győzelemhez szükséges szerencse szerepét csökkenteni szeretnénk, ha nem csak győztest akarunk hirdetni, de a mezőnyben lévő erőviszonyokra is kiváncsiak vagyunk, vagy ha minden nevezőnek ugyanannyi játéklehetőséget akarunk biztosítani.

A svájci torna győztese az, aki a fordulók során a legtöbb pontot gyűjti össze. Minden fordulóban egy pont jár a győztesnek, a vesztes fél nem kap pontot.

Az első fordulót követően a játékosok fele 1 pontos, fele 0 pontos lesz. A második fordulóban az 1 pontosok az 1 pontosokkal, a 0 pontosok a 0 pontosokkal kerülnek össze. A második forduló után a játékosok negyede 2 pontos, fele 1 pontos, negyede 0 pontos lesz. A harmadik és a későbbi fordulóban is, az előbbihez hasonlóan, az azonos pontszámúak (ha erre nincs mód, úgy a közel azonos pontszámúak) mérkőznek egymással.

Két játékos egy torna során csak egyszer játszhat egymás ellen.

Erőnyerés

Amennyiben a mezőny páratlan számú játékosból áll, úgy minden fordulóban lesz valaki, aki ellenfél nélkül marad, őt erőnyerőnek nevezzük. Az erőnyerő kimarad az adott fordulóból, de megkapja a győzelemért járó pontot. Egy játékos egy torna során csak egyetlen alkalommal lehet erőnyerő. Az erőnyerők mindig a leggyengébben teljesítő játékosok közül kerülnek ki.

Fordulók

A versenyek egy előre meghatározott számú fordulón át tartanak. Hogy bizonyosan legyen egy és csakis egy győztes, aki a versenyen hibátlan teljesítmény nyújt, a kieséses versenyhez hasonlóan a résztvevők bináris logaritmusa szerint kell megadnunk a fordulók számát (8 játékos tehát három, 9-16 játékos négy stb. fordulót igényel).

Amennyiben a bináris logaritmussal számolt alatt marad a fordulók száma, úgy előfordulhat, hogy a verseny végeztével több versenyző is veretlen marad, akik ilyen módon nem is játszottak egymással. A versenynek ezért nem lesz valódi győztese.

Amennyiben a fordulók száma a bináris logaritmussal számoltnál több, akkor, mivel előfordulhat, hogy egyik játékos sem marad veretlen, nem feltétlenül szükséges a hibátlan teljesítmény a győzelemhez. Minél több fordulóból áll egy svájci verseny, annál inkább körmérkőzés jellege lesz.

Variánsok svájci-rendszerre

Klasszikus svájci rendszer: Az első forduló párosítása a játékosok Élő-erősség szerint rangsorolt mezőnyéből történik úgy, hogy az erősebb fél-mezőny első játékosa játszik a gyengébb fél-mezőny elsőjével, ugyanígy a másodikok, harmadikok stb. játszanak egymással.

Monrad: Az első forduló sorsolása véletlenszerű.

Konrad: A játékosok tetszőlegesen ki- és visszaszállhatnak bármely fordulóban, sorsolásuk a meglévő pontjaik alapján történik.

Másodlagos pontok

Svájci rendszerben előfordulhat, hogy holtverseny alakul ki, ilyenkor másodlagos pontok döntenek az elsőbbségről.

Buchholz / Solkoff: Egy játékos Buchholz-pontja az ellenfelei által szerzett pontok (nem győzelmek!) összege. A koncepció az, hogy a nagyobb Buchholzú játékos erősebb ellenfelekkel mérkőzött.

Median-Buchholz / Harkness: A Buchholz-ponttól annyiban különbözik, hogy a legerősebb és a leggyengébb ellenfél pontjai levonásra kerülnek.

Kumulatív / progresszív: A játékos kumulatív pontjai az egyes fordulókon rögzített, addig elért pontjainak összege (pl. gy-gy-v-gy-v = 1+2+2+3+3 = 10). A koncepció az, hogy a kezdeti vereségek után a várhatóan gyengébb ellenfelek ellen könnyebb ugyanannyi pontot elérni, mint a kezdeti győzelmek után valószínűbb nehezebb ellenfelek ellen. A kumulatív pont tehát a kezdeti vereséget bünteti a késői vereséggel szemben.

Győzelmek száma: Az erőnyerésért kapott pontok nélküli pontszám.